Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Versikék

Szóviccek, rímecskék, játszom a szavakkal a magyar nyelv bűvöletében.

És az sem véletlen, hogy nálunk a Romhányi-kötet a legszamárfülesebb :-)

 

 

Antiköltök

 

Elnézést, ha verseim zöldségek,

s ha jómagam is éretlen vagyok;

Ha csupa sületlenséget beszélek,

az azt jelenti, hogy nyersen fogalmazok?

 

 

 

Reménytelenül...

 

Csak írok-írok félálomban,

bűnhődve a korán kelésért;

S most be kell érnem egy fél álommal.

Pedig mit nem adnék az egészért...

 

 

 

No, sztalgia!

 

Rút esőben csutor ázik,

szélviharban reng e teg,

rámijeszt a bérkasz árnya,

s most látom, mily mély e dés.

 

Gondolkodom, maga Slaton?

Vagy tévedek, talán ön Tvény?

Apám szerint biz' maga Zin,

de én tudom, hogy kend Erkóc.

 

Slaton robi, Robban ás,

házatáján sikk a sztó,

Tvény pedig a pap rikája,

Zin a ringben ver, buvál.

 

Kend tavában ring a tózik,

dalolgat herb áriát,

zivatarban mellé fér Jes,

szomorú, mert Besz arás.

 

Erkóc fája ét terem,

kertjében Zin zong, orál,

kocsmában Jes mer edni,

a számlát ma is Risz állja.

 

Gondolatban visz szavár,

oda, hol zajt csap a tunk,

sajnos már emlék e zés,

mit csak együtt hall hatunk...

 

   

 

Van Gogh

 

Hallgassátok, amit mondok:

- bár okosabbak nem lesztek -

A szépséghez nem kell két fül,

hisz én eggyel is jól festek...

 

 

 Halandó szerelem

 

Azt álmodtam, pisztráng vagyok

egy hűtőpult rekeszében,

boldog vagyok, s bár jönnek fagyok,

én fürdöm egy heck szerelmében.

 

Ám ostoba szívvel többre vágytam,

vonzott a felső rekesz,

hol üres hely egy volt,

s a fagyott heck így szólt:

- Kedvesem, ott a helyed!

 

S felengedett...  :-(

 

 

 

Pókrománc

 

Drágám, mért oly konok és hisztis?

Hisz ölelem számos lábammal!

Magamhoz kötném, behálóznám,

de nem bírom tovább cérnával...

 

 

Újvilág

 

Hogyha medve, legyen jeges,

a vérmérsékleted meg heves,

fess rest tested izomlázas,

a hajléktalan legyen házas,

 

szellemes a kastély ura,

jellemes a rab - de fura...

térdkalácsod mézes-mázas,

kenyérleső kenőmájas,

 

Erzsók szíve szerelmetes,

tiszteletlen a tiszteletes,

jó Mikulás 6 puttonyos,

a kisugárzásod atomos,

 

Jimmy coltja üres táras,

az okos rózsa hosszú száras,

s ha a Sors ma hozzád kegyes,

a víg vőlegény retur-jegyes...

 

 

Átverés

 

Azt várta, hogy szépen behajtom,

óvatosan, finoman, lágyan;

Nyúltam felé, tudja, nem bántom,

s széles mozdulattal kitártam.

 

Jól becsaptam ezt az ajtót...

 

 

Vet e mény
 

Zöld erdőben kis tiszt ás,

tisztás szélén tel kecske.

Gödröt ásol, tiszt? Á, gyást!

Ágyásból lesz kert ecske.

 

 

Kertszél ében csere sznye,

jó, hogy terem szerte len,

Ha az égből ker esne,

bio lenne, szertelen.

 

 

Lenmagokat vet e mény,

ő bizony egy kamu lett,

Nem kétlem, e keresz tény,

kab alája amu lett.

 

 

Emez ül egy amazon,

hozta őt a bal Lada,

Macska alatt cimb alom,

nő színt színre vall ana.

 

 

Elcsattan egy bibir csók,

lesz itt ara, ana nász,

Ara nyérből sorom pók,

behálózza a vad ász.

 

 

Ara néz rá epe dőn,

az egész itt fele tér,

Mi van ott a lepe dőn?

vörös legyen, de ne vér.

 

 

Ameddig a hajad ér,

harsogjon a bak elit,

Megcsípi a baja dér,

láthat árunk kék egit.

 

 

Keblén kígyót me lenget,

nője arca hal ovány,

Szerel mákot, szerel met,

átverte a csalo gány.

 

 

Bán a tába búj dosik,

szerencsére csen e vész,

A szer encsék kerülik,

lába előtt hever ész.

 

 

Magasan lombkor ona,

árnya alatt buzog ány,

Ásó, kap a borona,

bekap hatja az a lány..